Szegény-e a szakoktató 2007 ?

Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem
Gazdaság és Társadalomtudományi Kar
Alkalmazott Pedagógia és Pszichológiai Intézet
Műszaki Pedagógiai Tanszék

Szegény-e a szakoktató 2007.

Készítette: Bári István
I. évfolyam
felnőttoktatási szakértő szakirányú továbbképzés

?A feladat nem az,
hogy a szegényeket gazdaggá tegyük,
hanem hozzásegítsük őket,
hogy produkálhassanak?

Peter Drucker

A szegénység legalább annyira változatos mint a társadalom amelyet jellemez. Mindenfajta nemzeti sajátosság és regionális sajátosság visszatükrözője, biztosan megtalálhatók és időben elhelyezhetők a fogalom változásai. Definíciójának több dimenziója van, értelmezése nézőponttól kortól földrajzi helytől függő folyamatba helyezhető.

Ferge Zsusza a ?Struktúra és szegénység? című tanulmányában azt írja, hogy ?A szegénységben és peremén vagy árnyékában élők együtt (becslésem szerint) a népesség mintegy 40 szézalékát teszik ki.? Tanulmányában különbséget tesz a szegények csoportjai között, aszerint, hogy helyzetük: lecsúszással fenyegető, stagnáló, átmeneti szegények, vagy nyomorban élők. Ott van-e a szakoktató a 40%-ban vagy csak a határán. Lecsúszott-e a szakoktató átmenetileg él?e szegénységben, szegény-e egyáltalán?

?Egy ember annak
mértékében gazdag,
hogy mennyi minden
nem érdekli őt.?

Henry David Thoreau

Szótár

Szakoktató:
KRESZ-t, műszak elméletet és gyakorlatot oktató és gyakorlati képzést végző személy (többnyire középfokú végzettséggel)

Iskolavezető:
A minisztériumok által hozott jogszabályok és előírt folyamatok betartásáért felelős személy

Autósiskola:
munkavállalókat, szerződéses partnereket (iskolavezetőket, szakoktatókat) foglalkoztató 20-50 fős munkaszervezet.


A szakoktató relatív szegénységéről beszélhetünk, hiszen a szakoktató az elmúlt tíz ? húsz évben a rendszerváltás után egy felső közép osztálybeli jövedelmi viszonyok közül, egy alsó közép rétegbeli jövedelmi viszonyok közé került. Abszolút szegénységről beszélni már ellentmondásosabb, hiszen ugyan úgy minimálbérért dolgozik ? minimálbér után adózik - , mint sok magyar média szakember, nagyvállalkozó, banktisztviselő, vállalkozó stb.Tisztán ?munkabér? elsajátítása alapján a minimálbért figyelembe véve szegénység mérése nem lehetséges de ha megpróbálkoznánk a jövedelmi szegénységet mérni akkor még több buktatóval módszertani kérdéssel találkoznánk amit most nem tudunk felvállalni. Az ?annyiféle eredmény ahányféle mérés? helyett egy részben szubjektív saját szakmai nézőpontunkat felvállaló eszmefuttatásra ragadtatjuk magunkat.

Jelzem, szociológiai szempontból a szegénységen nem csak és nem kizárólag anyagi szűkösséget értünk. Értelmezésünk szerint a szakoktató szegénységéhez (ha van aki ilyetén módon elfogadja elismeri,hogy szegény) a legközelebb Castel ?kiilleszkedés? kategóriája áll, és ez alapján fogható meg, elemezhető. Ez a kiilleszkedés Castel leírása szerint egy folyamatot jelöl, ami a teljes jogú állampolgári tagság elvesztésének folyamatát is eredményezheti.

A szakoktató ma nem vállalkozó. Az az a szó jogi értelmében az, de nem rendelkezik azokkal a kompetenciákkal ami vállalkozóvá tehetné felszabadult, a vállalkozói létet örömmel vállaló és eredményesen végző, művelő emberré aki tervezi a nyereséget, távlati és rövid távú céljai vannak,amelyekért nap mint nap megküzd és, ha leül értékelni a saját munkát, kvázi vállalkozását akkor több sikerélményt és eredményt talál benne, mint kudarcot. A szocializációban, az oktatás során folyamán nem tudott olyan képességek, készségek birtokába jutni ami a szó ilyetén értelmében vállalkozóvá tenné. Mai vállalkozói léte ?kiilleszti? kívül rekeszti a munkaszervezetek emberi normákat is közvetítő alkalmazotti, munkaszerződéses világából.

A munkaszerződés mára Magyarországon szinte az intézményi rendszerben dolgozók kiváltsága.

Az hogy ma ez sem jelent létbiztonságot nyugdíjas állást azt jelenti, hogy még mindig váltjuk a rendszert annak ellenére, hogy vannak társadalomtudósok akik kijelentik - éppen 2007-ben, - hogy a rendszerváltás befejeződött. Ez a jogilag felkent vállalkozói lét vállalkozói kompetenciák nélkül a Maslov féle szükség-lethierarchia alsó, első fokainak kielégítését teszik lehetségessé. Szó sincs az önmegvalósítás és egyéb? igények kielégítéséről. A szükséges kompetenciák nélküli jog ?gyakorolhatatlansága? egyéb jogok, pl. állampolgári jogok érdekképviseleti jogok gyakorlását is kétségessé teszik.

Önbizalmában megingott, alacsony önértékeléssel és társadalmi elismertséggel rendelkező az anyagiakon kívül egyéb emberi gazdagságokban nem járatos ilyen gazdagságokkal nem rendelkező ilyen gazdagságokat nem igénylő egyént eredményezhet. Ennél kétségbe ejtőbb már csak a munkanélküli lét.
A vállalkozó szakoktató pedig gyakran munkanélküli. ?Belső? munkanélkülisége van. A vállalkozó ?belső? munkanélkülisége, amikor jogilag ?felkent? a vállalkozásra, a vállalkozói munkára de nincs mit csinálnia, mert a piacon nincs kereslet iránta. Ez a piac nem az a szabad piac ahol a határok, korlátok határtalansága szabaddá tesz. Ez az a piac ahol az önkormányzat, a polgármesteri hivatal tudja hogy hány fő taxisra van szüksége tudja, hogy hány iskola kell hány fő pedagógussal köztük autósiskola is. Hiszen tervezi a várható helyi adót!!! Megtervezi a helyi adót, és kiad többször annyi legeltetési engedélyt, holott tudja (tudja?) hogy több tehén ugyanazon a területen kevesebbet fog tejelni, sőt egy részük bele is döglik. Ez a piac tervezhető sőt bizonyos fokig tervezett is. Hogy mennyi tehenet engednek a legelőre az csak az engedélyt kiadó hatóságokon múlik.

Álszentség szabadpiacról beszélni ott, ahol a jól behatárolható területeket ?vállalkozókkal? árasztja el az arra jogosult.
Ettől a szociálisan elszigetelődött állapottól megóvhat egy tervezett (tervezettebb) érdekérvényesítésre alkalmasabb a?munkaszervezetben? autósiskolában közösségben végzett munka. Egy ilyen szervezet hierarchiát hozzáférési jutási sorrendet csoportnormákat ?beilleszkedési lehetőséget? adhat mindenféle emberi és anyagi gazdagsághoz. Ez a helyzet egybecseng azzal, amit Castel egyfajta szűken vett szegénységként avagy hagyományos szegénységként definiál és rámutat, hogy a szegénységnek van egy formája ami egyszerre szegénység és ?kiilleszkedés ? is. ?Így nézve a szegénység olybá tűnik, mint a valahová tartozásból való sorozatos kiszakadásoknak és a kapcsolatteremtés sorozatos kudarcainak eredője, melyek következtében az egyén ?lebegővé? válik, a társadalmi lét senkiföldjére sodródik.?(Casrel, 1993.p.5.) A senkiföldje kifejezés a kiilleszkedés fogalmának egy újabb tartalmi elemére rétegére is utalhat, nevezetesen kiviláglik hogy ez egy viszony Egy társadalmi viszony, melyben a javak anyagi és nem anyagi javak megoszlása osztása olyan egyenlőtlen, hogy bizonyos társadalmi szereplők abszolút megfosztott állapotba kerülhetnek.

A magyar szociálpolitikában a ?társadalmi kirekesztettség? ?kirekesztődés? fogalma is használatos szinonimaként fordításként Természetesen nem csinálnánk szemantikai nyelvtani kérdést a különbségekből, fontosabb, hogy hogyan óvhatjuk meg ettől a folyamattól, - a 40%-ba tartozástól - viszonytól a szakoktatót. Nézetem szerint úgy hogy felvértezzük. Felvértezzük azokkal a kompetenciákkal, lehetőséget biztosítunk neki? hogy ?beilleszkedjen.? A kereslet kínálat játékba csak így tud beszálni a szakoktató. Csak így tud árúvá válni a nevelő, oktató tevékenysége a tudás átadása . Ellenkező esetben a vizsgának lesz árú ként értéke, nem a megszerzett tudásnak.

Ma a vizsga az érték a keresleti kínálati játszmákban. A felnőttoktatásban a ?megfelelési %? 90% felett van.

A járművezető képzésben ez 50% alá is kerülhet, időszaktól földrajzi helytől függően, vagy függetlenül. Dolgozatunk célját és témáját illetően ide kívánkozik az a következtetés, hogy ?a vizsgáztató így kívánja próbálja korrigálni a megfelelő kompetenciák nélkül végzett oktatás hiányosságait.?
A megfosztott a deprivált, a kiilesztett szakoktató érdekérvényesítő képessége lehetősége közelít a nullához.
Jól tükrözi ezt az a tény, hogy a szakoktató (is) tüntet. A nem munkaszervezetben autósiskolában dolgozó 1000,-1200,-Ft ? os óradíjról beszél ami 15-30km. re szóló üzemanyagot, átlagban egymillió ft-os autó értékcsökkenését, és a humán-erőforrás ? adózott ? díját is magában foglalja Lehetséges ez? Nem. Valószínűleg (valószínűleg!!!) jövedelme többi részét a fekete szürke jövedelmek teszik ki.
Jól tükrözi ezt az a tény, hogy nem egy jól szervezett szakmai értékeket ápoló, érdekképviselete van, nem is kettő, hanem sok az érdekek lokálisan fogalmazódnak meg, olyan közösségek akik eljutnak odáig hogy kommunikáljanak egymással rögtön meg tudják fogalmazni érdekeiket, és alakítanak egy érdekképviseletet. Aztán ha a gazdasági szakmai környezet változik ? kvázi változik az érdeksérelem nagysága tárgya módja stb. ? akkor az érdekképviseleti szervezetek tevékenysége kiürül. Kevéske kommunikáció időhiány készségek képességek hiányossága nem teszi lehetővé az érdekképviseleti tevékenységek ?naprakészen? tartását. Odáig ? szükséges készségek képességek kompetenciák hiányában - nem jut el, hogy saját munkáját úgy strukturálja, - oktatási temetikáját úgy alakítsa ki, hogy a ?képzésben résztvevőnek? Ő mondhassa meg, hogy így, ezzel, a tőle kapott ilyen tudással kimehet-e az utakra. Ezektől a kompetenciáktól (is) meg van fosztva, a vizsgáztatást egy tőle független szervezet végzi munkáját ? piaci körülmények között ?, a vizsgabiztos méri. (?Tovább romlott az oktatás minősége?) Holott a vizsgának mindenféle oktatási folyamat végén a tanuló készségeit képességeit alkalmasságát kell mérnie.

Ezt az oktatója tudja, részese ? kompetenciája ? lehetne a vizsgáztatás.
Tehát a 40% határáról egyféleképpen lehet elhozni; fel kell vértezni. Kompetenciákat adni, oktatási pedagógiai kompetenciákra megtanítani. Képezni kell ?mesteroktató? képzéssel Újakat olyanokat beengedni, akik ezekkel a kompetenciákkal rendelkeznek, hogy boldogan elégedetten alkalmazkodásra vállalkozásra készen eredményesen tudjanak oktatni.

A szakoktató szegény.
Hogy mennyi ebben az Ö felelőssége valószínűleg mérhető lenne hagyni kéne önállósodni, ?kényszeríteni? kéne a tanulásra kommunikálni kell vele addig is , érdekérvényesítő lehetőséghez fórumhoz juttatni. Ennek egy ? az evolúcióban elfogadottabb, a szerves fejlődés során humánosabb - lehetőségeket adó formája lehet az autósiskola.

A ?történelmileg így alakult? formulánál szerintünk a döntésre jogosultak többet tudnak.

Kecskemét 2007. június
Bári I.

© 2017 Kiskun Autósiskola - Minden jog fenntartva! | Design by W3layouts